Mátyás király titkos naplója

 1455. február 23.

Ma vagyon a 12. születésnapom. Állítólag azért kereszteltek Mátyás névre, mert Mátyás névnapkor láttam meg a napvilágot.

Büszke vagyok, hogy Hunyadinak születtem. Családom a Havasalföldről származik. A pletyka szerint apámuram Zsigmond király törvénytelen gyermeke. Én Vajkot vallom nagyapámnak.
Családunk neve az erdélyi Hunyadvár falu nevéből ered. Királyi adományként kapta apám, mert ő a Magyar Királyság legkiválóbb hadvezére. Ez a vár a mi székhelyünk.

Hunyadvár

Édesanyám Szilágyi Erzsébet. Erős asszony ő, méltó férjéhez és nagybátyámhoz, aki majdnem olyan kiváló vitéz, mint apám.

Van egy bátyám, László. Tíz évvel idősebb csak nálam, de máris kitűnik a csatákban. Engem apám nem lovagnak szán. Nagytudású embert akar faragni belőlem. Ezért is választotta nevelőmül Vitéz Jánost.

Apám, a nagy törökverő

László bátyám

Hunyadi-család címere

1457. március 18.


Szörnyen nehéz a szívem. Családunkat újabb és újabb csapások sújtják. És a bizonytalanság, hogy az ég milyen sorsot szán nekem, gyakran sötét gondolatokat támaszt bennem.

Apám halott. Diadalmas győzelmet aratott a török felett, aztán jött a pestis, és legyűrte a hőst. László bátyám vette át a helyét. A király kutyája, Cillei Ulrik ekkor elérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen családunk hatalmának. Az én erős fivérem azonban nem hagyta annyiban a dolgot: tőrbe csalta az álnokot, s megölték hűséges embereink. V. László király megígérte, hogy nagybátyja haláláért nem áll bosszút. De hitszegőnek bizonyult. Fogságba vetett mindkettőnket, összeesküvéssel és árulással vádolt. Lászlót két nappal ezelőtt lefejezték, engem pedig az uralkodó fogolyként Prágába vitte.

Ó, drága bátyám! Mit szenvedtél!
Azt mondják, a hóhér háromszor sújtott le az áldozatra, aki még ezután is élt. A törvények szerint a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ilyen alávaló és igazságtalan tettet! Ezennel megígérem, bátyám, hogy ha Isten életben tart engem, tisztességes szertartás mellett fogunk apánk mellett, Gyulafehérvárott örök nyugalomra helyezni.




1464. március 30.

Az Úr útjai kifürkészhetetlenek! Annyi viszontagság után nemcsak hogy életben tartott, de micsoda magasságba is emelt a Jóisten. Tegnap végre fejemre került a Szent Korona!

Apám és bátyám halála után váratlan fordulatot vett az életem. A majdnem vesztemet okozó V. László hirtelen elhalálozott, utódja nem maradt, ezzel megüresedett a magyar trón. Családom és a pártunk álló urak engem akartak királynak. Engem, a 15 éves ifjút. Még menyasszonyt is szereztek nekem. Nem is egyet, mindjárt kettőt: Garai nádor lányát, Annát és a cseh uralkodó lányát, Katalint. Így a cseh király szabadon engedett, hiszen eddig vele őriztetett László király, és Garai nádor is a pártomra állt.



A királyválasztó rákosi országgyűlést 1458 januárjában tartottuk, ahol nagybátyám 15 ezer fegyveressel jelent meg. A köznemesség nagy lelkesedéssel királlyá kiáltott engem. Megkoronázni azonban nem tudtak, mert a korona III. Frigyes német-római császárnál volt. Hajdanában úgy esett, hogy egy udvarhölgy ellopta a koronát, hogy a csecsemő V. Lászlót megkoronázhassák.

Az uraknak, köztük nagybátyámnak nagy csalódást okoztam. Nem akartam engedelmes bábjuknak lenni, aki helyett ők kormányozhatnak. Tudtam én, hogy mit akarok.
Nem vettem feleségül Garai Annát, apját pedig eltávolítottam a nádori tisztségéből. Megérdemelte. Ő is szerepet játszott bátyám halálában. Persze Garaiék nem hagyták annyiban, és III. Frigyest akarták a trónra hívni. De levertem őket.
Nagybátyám, Szilágyi Mihály is megpróbált uralkodni felettem és helyettem. Őt elküldtem a déli végekre, hadd' harcoljon a török ellen, majd kormányzóságáról is lemondattam.

Végül kiegyeztem Frigyessel is. Megállapodásunk értelmében a Szent Korona visszakerült Magyarországra, de Frigyes megtarthatta a magyar királyi címet. Megígértem, hogy ha törvényes örökös nélkül halok meg, akkor a magyar trónt a Habsburgok öröklik. Sajnos hitvesem a múlt hónapban belehalt a szülésbe, s a gyermek sem maradt életben. De fiatal vagyok még, születhet egy tucat fiam, nem kell aggódjam azért, hogy a Habsburgok végül megkaparintják a magyar trónt.

1473. április 2.

Corvin János

Nagy nap ez! Fiam született! Az én Jánosom. Szeretett Borbálám micsoda gyermekkel ajándékozott meg!

1470-ben, egy Bécs melletti vadászat alkalmával ismertem meg az én gyöngyvirágomat. Polgárlány csupán, de ő az én boldogságom. Magammal hoztam Budára, s szerelmünknek immár gyümölcse is van.



1476. december 22.

Ma volt a menyegzőm! Királylány a feleségem. A nápolyi király lánya, Beatrix. Gyönyörű teremtés!



Érkezésével királyi udvarom Európa egyik legfényesebb udvarává vált. Látogass el, idegen a királyi konyhába!

Nagyon szeretem nyári palotánkat Visegrádon.


Hallgassunk egy kis reneszánsz zenét!


1477. március 29.

Hadd' vezesselek körbe könyvtáramban! 

1479. október 14.

Seregem Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott a törökök felett.
Csehek, lengyelek, németek, magyarok - különböző nép fiai, de egy szívvel küzdenek Magyarországért. Persze jól meg is fizetem őket. 8-15 aranyat kapnak negyedévente.
A sereg állandó létszáma 8-10 ezer főt tesz ki, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzad fel. Főbb alakulatai: a gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság.

Kiváló vezéreim vannak. Például Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István, Jaksics Demeter vagy a havasalföldi Dracula.

Ilyen volt az államcímerünk 1464-ben.
Készítsd el Te is a saját címerpajzsod!